Egy évvel ezelőtt átfogó kutatás készült a magyar kis- és középvállalkozások mesterséges intelligenciához való viszonyáról. A felmérés keretében közel 500 hazai KKV-t kérdeztek meg négy kulcsterületen: milyen félelmeik és fenntartásaik vannak az AI-val kapcsolatban, mennyire ismerik ezeket az eszközöket, mit várnak a bevezetésüktől, illetve milyen képzési igényeik lennének.
A 2025-ös VOSZFESZT-en Marosi László, a VOSZ Budapesti és Pest vármegyei Regionális Szervezet elnöke mutatta be a kutatás eredményeit, amelyek meglepő képet festenek a hazai vállalkozói szféra AI-felkészültségéről és attitűdjéről.
A kutatás egyik legpozitívabb megállapítása, hogy a vállalkozók munkatársainak 82%-ánál nincs jelentős félelem az AI eszközökkel szemben. Ez az alapvető nyitottság kiváló talajt biztosítana a technológia térnyeréséhez, ám a valódi akadályok egészen máshol keresendők:
Ezek a kihívások önmagukban nem leküzdhetetlenek – megfelelő képzési programokkal és támogató háttérrel könnyen orvosolhatók lennének. A valódi probléma az, hogy miközben a nyitottság megvan, a tényleges cselekvés gyakran elmarad.
A felmérés talán leginkább elgondolkodtató eredménye a tudásszint és a gyakorlati alkalmazás közötti szakadék. A válaszadók túlnyomó többsége, 92%-a legfeljebb közepes szinten ismeri az AI eszközöket, miközben a tényleges használat még ennél is riasztóbb képet mutat:
Ez a digitális szakadék különösen aggasztó, hiszen az AI-technológiák exponenciálisan gyorsuló ütemben terjednek. Aki most kimarad, annak később sokkal nehezebb lesz felzárkóznia.
A kutatás biztató jele ugyanakkor, hogy a hazai KKV-k vezetői tisztában vannak a technológia valódi értékével. A megkérdezettek közel 90%-a konkrét üzleti lehetőségként és hatékonyságnövelési eszközként tekint a mesterséges intelligenciára. Az elvárások között első helyen szerepel:
Érdekes módon a munkaerő kiváltása csak másodlagos szempont – a válaszadók mindössze negyede tekint erre prioritásként. A magyar vállalkozók tehát nem elbocsátásokban, hanem a meglévő csapatuk hatékonyabbá tételében gondolkodnak, ami hosszú távon is fenntartható stratégia.
A felmérés egyik legfontosabb gyakorlati tanulsága az azonnali tudásbővítés iránti rendkívül erős igény. A vállalkozók elsöprő többsége, 88%-a kifejezetten szeretne képzésben részesülni, ráadásul több mint felük “azonnal, rögtön” – ami egyértelműen sürgető jelzés a képzőintézmények és szakmai szervezetek felé.
A képzési preferenciák is kristálytisztán kirajzolódnak:
Ezek az igények egyértelműen mutatják: nincs helye az általános, “one-size-fits-all” megközelítésnek az AI-képzésekben. Személyre szabott, célzott és gyakorlatias oktatásra van szükség.
A kutatás talán legfontosabb üzenete, hogy az AI bevezetése nem opcionális és nem halasztható tovább. Hasonlóan a közösségi média térhódításának kezdeti időszakához, itt is érvényes a szabály: aki kivár és a “biztos” megoldásokra vár, az menthetetlenül lemarad.
A versenyelőny megszerzéséhez azonnali cselekvésre van szükség – képzésekre, szakértői támogatásra és fokozatos, de határozott bevezetési stratégiára. A jó hír, hogy a nyitottság és a tanulási hajlandóság már megvan a hazai KKV-k körében, így a szükséges alapok adottak a sikeres digitális átálláshoz.
Havi két email, tele hasznos tartalmakkal, tanácsokkal a digitális átálláshoz és pályázati lehetőségekkel.
